• A kosarad üres.

Az ember által okozott környezetszennyezés egyik legnagyobbika a szén-dioxid kibocsátás. A légkörben lévő CO2 mennyiség folyamatosan és jelentősen nő a fosszílis energiahordozók felelőtlen használata és egyéb emberi hatások miatt, immár bőven átlépve azt a szintet, amit a természet még tolerálni, feldolgozni képes. Ez eredményezi az üvegházhatást, a földfelszín és a légkör felmelegedését.

A CO2 megkötését és –többek között- oxigénné alakítását döntően a növényzet végzi. A Föld felületén lévő zöldtakaró lényegében az egyetlen lehetőség arra, hogy az oxigén igényű állatok és az ember életképes legyen. Szokás a Föld tüdejének is hívni, kevésbé találóan, hiszen a folyamat pont fordított, a tüdő pont az oxigént veszi fel és kilégzéskor ad hozzá CO2-t.

Az ilyen módon (is) hasznosuló növények zöld felülete számít igazán, tehát a levelek összterülete. Ez azért fontos, mert ha kivágunk egy fát, mondván, hogy ültetünk helyette egy másikat, akkor számolni kell azzal a 10-20 (vagy akár sokkal több) évvel, amíg az ültetett fa zöld felülete eléri a kivágottét.

Sajnos azonban nem ilyen egyszerű a probléma, az erdőirtásokkal ugyanis két végén égetjük a gyertyát. Folyamatosan növekvő CO2 kibocsátásunkkal egyre nagyobb zöldfelület tudna lépést tartani, helyette azonban drasztikusan csökkentjük azt. A Föld zöld takarója 12 év alatt (2000 és 2012 között) 27%-kal csökkent! Ráadásul az erdőirtások egy komoly része égetéssel történik, amelyik önmagában jelentős szén-dioxid kibocsátással jár, globális szinten 10%-a az összes kibocsátásnak. Nem legyinthetünk rá, hogy ez más országok, akár más kontinensek problémája, ugyanis a hatás globális, az időjárási változások közvetlenül, az érintett országok egészségi és gazdasági hatásai pedig közvetve eljutnak hozzánk.

Miért vágjuk hát ki a fákat? Rövidtávú előnyökért. A fogyasztói társadalom (felgerjesztett) igényeit maximálisan igyekszik kielégíteni egyszerű anyagi előnyökért számos ország sok vállalkozója és politikusa. Teszik ezt fejüket homokba dugva, a környezeti hatásokat nem felismerve, azokkal nem törődve. Akár esőerdők komoly részei tűnnek el pár év alatt, amely nem csak a CO2 lekötés miatt visszafordíthatatlan kár, de a benne lakó élővilág jó része is elpusztul, illetve a „maradék” esőerdő ökoszisztémája is felborul.

Korunk sláger terméke, iszonytató mennyiségű fogyást produkálva a pálmaolaj (pálmazsír). Széleskörűen felhasznált alap-, vagy adalékanyag az élelmiszeriparban, kiterjedten használjuk kozmetikai szerek készítéséhéz és ipari célokra is. A pálmaolaj a legnagyobb mennyiségben felhasznált növényi olaj a világon. Az olajpálma az egyenlítő környékén él meg a legjobban, így ezek a zömében harmadik világbeli országok gazdaságának jelentős szereplői és egyre nagyobb területek fogalnak el. A probléma éppen ebben rejlik: ezek a területek tipikusan évmilliók óta érintetlen esőerdők, saját ökoszisztémával.

Ezeknek a területeknek a kivágása és mezőgazdasági területté alakítása nem csak az üvegházhatáshoz járul hozzá a korábban említett módon, de több tucat élőlény végleges kipusztulásához is, amelyek között nem csak kis organizmusokat, de elefántokat, tigriseket és orángutánokat is találunk. Az erdőirtás kedvezőtlenül befolyásolja a víz forgását, aminek következtében szárazabb és melegebb klíma alakul ki. E pedig sivatagosodást, termőföld romlást, jégolvadást, áradásokat okoz. Az olajpálmának van ráadásul egy káros tulajdonsága: önmagát megsegítendő olyan kémiai anyagot bocsát ki a földbe a gyökerén keresztül, amely minden más növényt kiirt, s ez a fertőzés a pálmák esetleges kivágása után is évtizedekig megmarad.

Mit tudunk tenni, hogy csökkentsük a hatást, legalább megállítsuk a folyamatot? Jó alap, ha megvizsgáljuk, hogy az általunk fogyasztott élelmiszerek és felhasznált kozmetikumok tartalmaznak-e pálmazsírt. E termékek használatát tudjuk visszaszorítani, vagy elhagyni. Minden bizonnyal léteznek alternatívák, amelyek más növényi olaj alapanyagot tartalmaznak, amelynek további előnye, hogy a szállítás nem tipikusan Délkelet-Ázsiából történik (a maga ökológiai lábnyomával), hanem akár a szomszéd megyéből. Ha nem tudunk ekkora áldozatot hozni, legalább igyekezzünk olyan terméket választani, amelyik fenntartható forrásból (már létező olajpálma ültetvényekről) származik.

Nincsenek hozzászólások

Szólj hozzá